Kezdőlap Gazdira váró kutyák Macskák Elveszett kutyák Talált kutyák Lakossági hirdetések Sikertörténetek Írásaink Elérhetőségeink
ADOMÁNY!!
A hét kutyája



Alíz kb 7 éves, oltott, chippelt, ivartalanított, német juhász keverék, aki több, mint egy éve került egy pécsi állatvédő gondozásába, ahonnan most átvettük.
Utcán talált rá egy állatbarát, amikor a kutyust vemhesen rugdosták. Azonnal a segíts...
   >>
Hírlevél feliratkozás
Név:
E-mail:
Fontos információk


Zöld Menedék
Állatvédő Alapítvány

Levélcím: 2600 Vác Piac u. 1.
E-mail: zoldm@zoldmenedek.hu
Menhely: Vác, Külső-Rádi út
Nyitva tartás: hétköznap: 8-16 óra között, szombaton: 8-12 óra között.

Telefon: 27-313-284,
vagy 06-20-424-53-67

Számlaszám: 10200919-32871834
IBAN - nemzetközi számlaszám:
HU66 1020 0919 3287 1834 0000 0000
Swift kód: OKHB HUHB

Adószám: 18661026-2-13



Elérhető dokumentumok


Az alapítvány oldaláról letölthető dokumentumok:
Közhasznúsági jelentések évente:

2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016




Támogatóink:


Eddigi látogatók száma:
752706
Sikertörténeteink
Folyamatosan frissítjük az oldalunkat, kérjük küldjék el e-mailcímünkre sikeres örökbefogadásaik képes-szöveges beszámolóikat!

Nagyon örülünk a sikeres örökbefogadásoknak!
Keresett kifejezés:
(1-30) (31-60) (61-90) (91-120) (121-150) (151-180) (181-210) (211-240) (241-270)
75  |  2012. július 1., vasárnap
Sziasztok Vau vau!

Sajnos eddig nem tudtunk jelentkezni nálatok, mert borzalmasan el voltunk foglalva. Meg kellett szoknunk az új helyünket, mindenféle fura vezényszavakat tanultunk, mivel az okos kutya nem csak a portát védi és a gazdit imádja, hanem tanul is.. legalábbis itt azt mondják. :-)

A nevünk Csucsu és Bubu, ami azért vicces, mert néha a gazdik összekevernek bennünket ha hívnak, mi viszont mindig tudjuk kinek szól a kedves invitálás. Tesók vagyunk, nagyon szeretjük egymást, és mint afféle gyerekkutyák rengeteget játszunk. Muszáj hisz hat évesek lettünk, most megyünk elsőbe .

Képzeljétek el, nagyon szép helyen lakunk, az új gazdinkat Cilának hívják, és biztosan azért ilyen aranyos velünk is, mert nagyon nagyon sokáig a Vöröskeresztnél dolgozott. Az ő gyereke a Cili, akit szinte áhítattal imád Bubu, a fehér tesóm, akit viccesen elneveztem magamban nyali-falinak, mert össze vissza nyalogat mindenkit boldogságában. Nem is tudjátok, milyen hálásak vagyunk Nektek, hogy ilyen jó gazdikhoz kerültünk. Nálatok is kaptunk egy kis szeretetet, és ételt is, de skacok itt szabadság van! Úgy bánnak velünk mintha a saját gyerekeik lennénk. Kényeztetnek, szeretgetnek, és még a doktornéni is rendszeresen látogat. Hatalmas mozgásterünk van, egy igazi rét, ahol jókat lehet verekedni és viháncolni, imádunk itt lakni, mert van a Cila gazdi férjének egy kocsija, amint utazni is szoktunk. Nagyon jól érezzük magunkat, ne haragudjatok, de többet nem tudok írni, mert jelenleg házat kell őriznem, és ugye ha szolgálatban van az ember, figyelnie kell!

Majd még jelentkezünk, és életünk állomásairól írunk Nektek. Vau Vau!

Ps: Majdnem elfelejtettem, pedig fontos: imádjuk a nyers zöldborsót! :-)

Sok szeretettel gondol Rátok: Csucsu és Bubu Sződligetről 195305@gmail.com
További képek:
74  |  2012. június 11., hétfő
Zulut 2009. májusában hoztuk el Önöktől, hároméves kutyánk mellé. Annyi infónk volt róla, hogy nagyon rossz körülmények között teltek addigi évei, a menhelyen is bántotta a többi kutya. Tele sebbel, csontig lesoványodva hoztuk el. Nagy szerencsénkre egyből összebarátkozott a kutyánkkal. Sajnos ez a barátság csak három hónapig tarthatott, mert betegségben elment a kutyánk. Később egy cica keveredett a telkünkre, aki életet adott egy kislány cicának, akit Zulu szó szerint együtt nevelt az anyamacskával, ha az elkóborolt Zulu időre megjelent a kiscica helyénél és ellenőrizte, minden rendben van-e, aztán aggódva fel-le mászkált amíg az anyacica elő nem került. Később még a szomszédból átszökött csirkékkel is összebarátkozott, még a csontját is átengedte nekik, amikor kiváncsiságból odamentek a táljához. Zulu annyira hálás a sok kényeztetésért, hogy szó szerint ha kilépünk a házból a nyakunkon lóg percekig. Remélem tudjuk kárpótolni a sok szenvedésért amit régi életében okoztak neki. Ha sikerül új otthonunkban kialakítani életünket, szeretnénk majd Zulunak egy új társat választani a menhelyről. Addig is tovább kényeztetjük, gyerekként kezeljük, amit kellően ki is használ, de nem bánjuk.

Varga Móni hirdmoni@gmail.com

További képek:
73  |  2012. június 10., vasárnap
Ezúton szeretném megköszönni Önöknek a kutyust. Tóbia lett a neve, rendkívül okos és kedves kiskutya, nagyon boldogok vagyunk együtt.
Üdvözlettel, Milesz Dóra
mileszdora@gmail.com
További képek:
72  |  2012. június 7., csütörtök
Üdv.az állatmenhely dolgozóinak.Pünkösd hétfő örökbe fogadtunk önöktől egy staff-buldog keverék kutyát,és ezúton szeretnék hírt adni felőle.Nagyon örülünk hogy őt választottuk,mert nagyon szeretetre méltó kutya.Szereti ha símogatjuk, dícsérjük, csak még egy kicsit szeleburdi.
Hamar elfogadta új környezetét, csak még a macskával hadilábon áll.De azért már van amire hallgat és szót is fogad.SZÓVAL KÖSZÖNJÜK HOGY ELHOZHATTUK!!!!!
ÜDV.Puskely Istvánné, Ikladról.És további sok kitartást a többi kutyushoz!!!
puskelyerzsi@citromail.hu
71  |  2012. június 5., kedd
Mindkét kutyám tőletek fogadtam örökbe.Fibit (a foltos) 2 éve, Cukit kb.9 hónapja. Azóta folyamatos képzés alatt állnak és nagyon ügyes kiskutyák. Már versenyen is szerepeltek és elhoztunk egy 1. és egy 2. helyet!!!! A suli is nagyon jól megy,a vizsgákon szépen szerepelnek!Különösen Cukinál nagy az áttörés,mert ő felnőttként került hozzám és teljesen antiszociális volt. Köszönöm,hogy vagytok,mert nélkületek ki tudja mi történt volna velük!

Kecskés Krisztina cuna7575@gmail.com
További képek:
69  |  2012. május 31., csütörtök
2012. márciusában hoztuk el Tappancsot Önöktől, akibe első látásra beleszerettünk. Ilyen kedves, hálás, barátságos, közvetlen kutyusunk még nem volt. De nem csak velünk, a családdal ilyen, hanem mindenkivel. Még az idegeneknek is örül, azonnal hanyatt vágja magát és várja a simogatást, meg persze, hogy játsszanak vele. Azért reméljük, ha megnő a házőrzésben is számíthatunk rá. Most imád játszani, focizni, futkározni a kertben. Nagyon örülünk neki! Uhlár István és családja

monika.uhlar@t-online.hu
További képek:
70  |  2012. május 31., csütörtök
Zizi ez évben, tél végén került hozzánk a menhelyről. Csak ideiglenes befogadást terveztünk. Gondoltuk, hogy rendbe tesszük, hirdetjük és lesz jó gazdája.
Mi lettünk a gazdái! Nagyon hamar beilleszkedett és rendkívül ragaszkodóvá vált. Nagyon megszerettük, így maradt nálunk, nem bánjuk!

A nagyobbik kép a jelenlegi állapota, a kis kép a befogadáskor készült.
Jess Kinga
További képek:
68  |  2012. április 29., vasárnap
2008 október végén hoztam el önöktől, imádott kutyusomat Lénát
(önöknél Pumpi volt), aki azóta is pici családom megbecsült tagja.
Csodálatos társa lett a nagy kutyusomnak is aki mellé hoztam, a két
szökős kutya azóta nem szökik.

Üdvözlettel: Pócs Szilvia és családja
lovelyragdoll@gmail.com
További képek:
67  |  2012. április 13., péntek
Az én kicsi fiam aki Bence volt a menhelyben és 2010.12.03-án fogadtam örökbe,(már Tigi névre hallgat)Eleinte kis szerényke volt, de mára már igazi rossz csontocska, de imádjuk egymást, nagyon hálás, hogy lett családja. :-)
Azon a képen amin együtt vagyunk az a 2011-es nyár, a másik kép ahol egyedül van az 2012. januári .
IMÁDOM!!
Mrs.Németh Erika Noémi
További képek:
65  |  2012. április 10., kedd
Sziasztok:) Március 31.-én hoztuk el tőletek Rezsőt, a szálkás szőrű tacskó fiút, aki nagyon félt. Azt mondtátok jó ha pár nap alatt annyit elérünk, hogy oda jön hozzánk. Az első napon,ha közelítettünk felé farkát behúzva, remegve, kúszva arrébb ment. Nem fogadott el sem ételt, sem vizet, a pórázon meg sem mozdult. Nagyon sokat simogattuk, kézből itattuk, dicsértük. Ma már, vidám, okos, tanulékony:)
Nagyon szeretet éhes, állandóan a közelünkben akar lenni,bárhová megyek a lakásba, jön utánam,lesi minden mozdulatomat, ha nem simogatom,a lábát felteszi a kezemre,és odahajtja a fejét,hogy még:)Nagyon hálás,minden jó szóért,és én is hálás vagyok nektek,ezért a kutyusért:)

Soltész Andrea /Dunakeszi/
andi.soltesz67@gmail.com

További képek:
66  |  2012. április 10., kedd
Ubul vagyok, 1 hónappal ezelőttig nekem is menedéket nyújtottatok, de most már Gödöllőn lakom az új családommal akik nagyon szeretnek és gondoskodnak rólam. Én 6 hónapos vagyok és nagyon szeretek enni, játszani és kertészkedni. Van egy lakótársam is Cicavirág, jól kijövünk egymással. Bár enyém az egész kert mindennap megyünk sétálni, amit egyre jobban élvezek és már nem félek a többi kutyától sem. Hallgatok a nevemre és az ül, fekszik vezényszavakat is ismerem, most a pacsival ismerkedek illetve az ugrálást nagyon nehezen bírom megállni.

Üdvözlöm a volt Lakótársaimat és Benneteket! Ubul
nagy.peter1122@gmail.com

További képek:
64  |  2012. március 30., péntek
Diót mi 2010 nyarán hoztuk el Tőletek, amikor még Ginger volt. Első perctől gyönyörűen jött pórázon, 2-3 hét után pedig már nélküle is. Már ott járunk, hogy a járdán tanítom futni, miközben én az úton kerékpározom. Sokat foglalkozom vele, de nagyon értelmes kutyus, nagyon gyorsan tanul. A képekből-videókból kiderül, hogy elég aktívak vagyunk. Idén jött velünk először síelni, ahol a sípályák bajnoka és a szálláshely azonnali kedvence lett. De volt már velem zarándok úton is (lsd. montázs) és most húsvétkor görkoris túrára készülünk az Őrségbe, ahova szintén jön majd ő is.

Úgy gondolom, jól érzi magát nálunk. És bár nem egy “öleb” kutyus, de nagyon szeret összekuporodni az ölemben és olyankor össze-vissza szeretgetjük egymást.
Üdv, Niki

www.picasaweb.google.com/nnikije/allatok
Sőt linkem is van videóhoz: http://www.youtube.com/watch?v=sGXtW5vCORg

További képek:
63  |  2012. március 10., szombat
Múlt hét szerdán hoztuk el a zsemle színű kis kutyát, amit el is neveztünk ZSEMLÉNEK. Nagyon kedves és már össze is barátkoztak a nagy kutyával. ZSEMLE nagyon félős, amit írtak róla az nagyon találó volt. Tegnap 13-án az ivartalanításon is túljutottunk. Most lábadozik.
Nagyon meg szerettük és köszönjük az Ő nevében is a gondoskodást és kedvességet, amit a sok kis árvának is adnak.
Sajnos egy rosszhírt közölt velünk a doktor bácsi, hogy a bal szemére nem lát és nem is lehet műteni. Nagyon sajnáltuk és akkor úgy gondoltuk, hogy ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna olyan kedves és szeretettre vágyó kis természete van.
Még egyszer szeretném meg köszönni magam és férjem és persze ZSEMLE nevében is azt a türelmet és gondoskodást amit a kis árvákért tesznek, egyben itt küldöm azt a képet, ami már az boldog, kiegyensúlyozott, ZSEMLE van.

Kedves Zsuzsa kívánunk férjem és magam nevemben nagyon jó egészséget és türelmet a kis állatokért végzet munkájához.
Szabó Lászlóné



További képek:
62  |  2012. február 21., kedd
Kedves Alapítvány! Emlékeztek még rám? Tequilának hívtatok. 2011. március 13-án jöttek értem jelenlegi gazdáim. Mindjárt Kócira kereszteltek. Eleinte egy kertes házban éltem Csömörön. Kicsit bizalmatlan voltam gazdáimmal szemben, ezért ha a kertkapun csak egy kis rés is nyílt, én azonnal kiszöktem és egy jót sétáltam. Eleinte emiatt nagyon aggódtak gazdáim, de később rájöttek, hogy nem vagyok annyira buta, mindig visszamentem. A postást, a motorost, a biciklist nagyon utálom, sikerül is mindig elzavarnom őket a környezetünkből. Volt egy Rudi nevű vörös macskaszemély is a házunkban, aki már ott lakott, amikor én odamentem. Eleinte kicsit megkergettem, majd kezdtünk megbarátkozni. De sajnos ez az ostoba jószág olyat tett, ami számomra megbocsáthatatlan volt: elkezdte enni a tökfőzelékemet... Azután már csak messziről sóvároghatott utánam.
Aztán úgy hozta az élet, hogy gazdáim külföldre költöztek. A készülődés láttán kicsit megijedtem, hogy akkor most velem megint mi lesz...??? Szerencsére gazdáimban fel sem merült, hogy eldobjanak maguktól, úgyhogy én most már német kutyanő vagyok. Az autózást nagyon jól bírtam, végigaludtam mind a 10 órát, csak néha kellett kiszállnom pisilni és kakilni.
Igaz most lakásban élünk, de naponta 3 x 0,5 - 1 órás sétákat teszünk a gazdikkal, az nekem bőven elég, hogy kifutkározzam és kiacsarkodjam magamat és rendet csináljak a sok neveletlen kutya, gyerek, biciklis, motoros és egyéb nem kívánatos mozgó objektumok között. Sajnos ezt a viselkedésemet a gazdijaim néha félreértik, pedig csak őket védelmezem... Kisgazdimmal (Barnus 9 éves) nagyokat birkózunk, hógolyózunk, nagygazdijaimmal pedig folyton versenyt kell fussak, hogy én érjek előbb a kiszemelt fotelba.
Már alig várjuk a tavaszt, mert nagyon szép környéken lakunk, tele van itt minden erdővel, hegyekkel, dombokkal, és sok-sok felfedezni való ismeretlen szagokkal. Majd nagyokat kirándulunk.
Hálásan köszönök nektek mindent, további kitartó munkát, sorstársaimnak sok-sok szerencsét kívánok: Kóci

További képek:
61  |  2012. február 20., hétfő
2011. novemberében fogadtam örökbe az akkor még csak azonosító számot (56739 viselő kölyökkutyát, aki azóta Dió nevű kedvencünk lett. Végtelenül aranyos és kedves jószág! Január óta kutyaiskolába jár, és a mai napon sikeres alapfokú engedelmességi vizsgát tett!

Nagyon köszönjük áldozatos munkájukat!
Üdvözlettel: Maróthy Márta
marothy@freemail.hu
60  |  2012. január 23., hétfő
Ahogy ígértem,küldök képeket a kutyusról akit örökbe fogadtam,november 21.-én. Hivatalos neve: Manolo,de csak Manócskának becézzük.
Kész ördögfióka,de ettől olyan szeretnivaló.Már sikeresen minden oltása megvan,és több mint egy hónapja sétál is az utcán.Kicsit még távolságtartó a többi kutyával szemben de az emberekkel annál inkább közvetlen.Nagyon jól bírja a lakásban való életet,bár az első pár hétben ezt a bútoraim bánták :D Hihetetlenül eleven,és nagyon ragaszkodó...szinte sehová nem tudok nélküle menni,még wc-re is velem jön :)

Szeretném megköszönni,hogy bizalmat adtak és elhozhattam őt,ugyanis így lettek teljesek a napjaim.Igyekszem majd mi nél több információt és képet küldeni,hogy lássák jó kezekben van.

Üdvözlettel: Manolo és Lilla :)
További képek:
59  |  2012. január 19., csütörtök
Akik elvittek Budapestre ezentúl az adójuk 1%-át nektek fogják utalni, hogy áldozatos és szeretetteljes munkátokat ha szerény mértékben is de segitsék. Én jól vagyok, sok szeretettel gondolok Zoli apura és a többiekre is.

Sok szeretettel Váci Manfréd....Rajna Aniko...Ágnecz Gyula


További képek:
58  |  2012. január 16., hétfő
2008. február 18. Egy két- és egy négylábú lányka legboldogabb napja. Aznap fogott kezébe először az "anyám" :) "Zsófiért" jött értem, de mikor hazaérkeztünk átkereszteltek Milkára ugyanis olyan a színem mint a csokoládé. A gazdim életében, aki inkább az anyukám, én vagyok a legfontosabb, imád engem az egész család, nem a kedvencük vagyok, hanem a legkisebb családtag! Már 3 és fél éves vagyok, de még mindig nem nőtt be a fejem lágya, szeretek csintalanul az "anyukám" fejére nőni, de főleg azt látni hogy sosem tud mérges lenni rám. Szeretném megköszönni hogy míg nem jött értem "anyám" :), gondomat viseltétek, vigyáztatok rám és lehető legjobb helyre adtatok. A gazdim is és én is nagyon hálásak vagyunk hogy nektek köszönhetően egymásra találtunk. További sok sikert kívánunk!
Milka és Dóri
57  |  2012. január 11., szerda
Kedves Mindenki!!

Boldog,Békés Karácsonyi ünnepeket és sikerekben,....új gazdikban gazdag új esztendőt kívánunk Erdőkertesről!!!

CUKI....(a kis foxi)...és gazdija!!!:)
fm.manyika@gmail.com
56  |  2011. december 31., szombat
2009. szeptember 18-a egy nagyon kulonleges Vasarnap szamunkra, hiszen azon delelotton eggyel tobben lettunk otthon. 2009. januar 4-en Fanika nevu kiskutyank a Menyorszagba tavozott, akit szinten menhelyrol vittunk haza es 10 evig volt velunk (mint a legelso Stefike nevu kiskutyank is). Ezt az urt Bojszika tokeletesen potolja, az igazsag az, hogy egy kicsi hasonlosag is van koztuk. A kezdettol fogva szobatiszta, az eslo 3 hetben meg csak nem is vakkantott, de annal jobban megfigyelte az uj kornyezetet. Nagyon ijedos kiskutya volt, ezen meg dolgozunk, de mara egy igazi bator es jatekos kutyus lett belole. Rengeteg baratja van, a nagyobb meretu negylabuakkal rendszeresen incselkedik, es kiveszi a labdat a szajukbol. Kedvenc helye a jo meleg es puha agytakaro, es termeszetesen sok-sok parna korulotte. Nemreg unnepeltuk a masodik szuletesnapjat szeptember 18-an, termeszetesen a finom husitortabol nem hagyott egy morzsanyit sem. A porazt azonnal megszokta, es nagyon szereti a divatot, igy kulonleges ruhacskaval (amit Fanikatol orokolt), es nyaklanccal is megleptuk. Nagyon szereti ha simogatjak, es sok-sok szeretettel es puszival viszonozza. Nagyon halasak vagyunk, hogy megtalaltuk, es remeljuk, hogy nagyon sokaig egeszsegben velunk lesz.
Szeretettel kuldok nehany fotot Bojszikarol.

Udvozlettel,
Bojszika es uj csaladja
További képek:
53  |  2011. december 28., szerda
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánunk a Zöld Menedéknek, ahonnan ezt a kis hiperaktív tündérbogarat hoztam el 2010. májusában.
Köszönjük hogy megtaláltátok nekünk :)

Üdvötlettel: Edina és Molly
54  |  2011. december 28., szerda
Kedves volt sorstársaim és gondozóim!

Eljött a Karácsony és sokat gondolok rátok. Júliusban kerültem az új gazdáimhoz akiket nagyon megszerettem és ők is nagyon szeretnek. Nagy a család és így nagy a jövés menés is A családhoz tartozik még 3 francia buldog kislány is akikkel nagyon jól kijövök ha eljönnek. Sokat játszunk és kergetőzünk.
Kívánom nektek is hogy minél előbb találjatok új gazdira és új otthonra. Köszönöm a gondozók lelkiismeretes munkáját és a törődést.
Boldog Karácsonyt és Boldog Újévet kívánok mindenkinek Mocsi és gazdái a Wessely család.

WL
55  |  2011. december 28., szerda
Kedves Zöld Menedék!

Ez úton szeretnénk Önöknek kellemes Karácsonyt, az új évben sok örömöt, sikert, jó egészséget, és a kutyáknak-cicáknak szerető gazdikat kívánni

Tara (másfél éve, mióta nálunk van, Rozi lett a hívóneve)és gazdái
52  |  2011. december 6., kedd
2011 márciusában kerültem az új helyemre akkor még Fickó voltam, mostanra Moszat-á léptem elő. Nagyon szeretem az új gazdáimat, a kezdeti nehézségeken és a zárkózottságomon(nálatok nőttem fel)már egy jó ideje túl vagyunk. A gyerekekkel még nem vagyok valami jóban(úgy látom ez kicsit aggasztja őket, de majd megoldjuk ezt is) Sikerült jól megviccelni őket, hogy nincs is nagy mozgásigényem, miközben óriási mozgásigényem van, de hál istennek ezt a napi hosszú sétáknak és a nagy kertnek köszönhetően ki tudom élni. Nagyon jól alkalmazkodom mindenhez (kiéve gyerekek, ők olyan picik :) ) kivéve ha a gazdáim 10m-es távolságnál messzebb mennek Tőlem, sokat jövünk megyünk mindenhova elkísérem őket, voltunk a Balatonon, sokat járunk mohácson a Dunára, szóval szeretek velük lenni, el kell árulnom szeretem őket nagyon és ők is engem, azt hiszem néha kicsit még el is kényeztetnek...

Nagyon köszönöm a kedvességetek, és sok kitartást és erőt kívánok a többi pajtásom új gazdihoz való hozzásegítésében.

Békés Boldog Ünnepeket és sok új gazdit kívánok nektek.
Moszat
kata.molnar2@citromail.hu
További képek:
51  |  2011. szeptember 9., péntek
Kedves Telepiek.

Szerencsésen megérkeztem Budapestre,új otthonomba.Hárman vagyunk,ketten kicsik....meg egy nagy.Jól vagyok,jól érzem magam,szóltam a gazdinak fotózzon le,ezeket most elküldöm nektek.Szeretném megköszönni azt,hogy élhettem,hogy befogadtatok és mindig nagyon szerettetek engem.Sok éjszakán fogok még biztosan állmodni veletek.Isten álldja meg önzetlen munkátokat.


Soha el nem múló szeretettel: "Váci"Manfréd
További képek:
50  |  2011. augusztus 23., kedd
Tavaly júniusban hoztuk el Önöktől azóta Nudli néven szeretett kiskutyánkat, aki akkor 5 hónapos volt.A neten néztük ki és elutaztunk érte.

Első perctől szobatiszta, rendkívül intelligens, gyorsan tanuló eb. Már az egész környék csodájára jár, mennyi mutatványt tud.Fejével biccent, merre akar menni, illetve egy cica formájú szélcsengőt szólaltat meg, ha ki akar menni, vagy ideje a sétának.kommunikálni lehet vele, hihetetlen, hogy mindent meg akar érteni és néz azzal a hatalmas okos szemével...Hatalmas kertet, bent puha fészket tudhat magáénak, cserében szorgalmasan ugat, néha már túlzásba is viszi a házőrzést.

Macskákat, más kan kutyákat nem szereti, pedig azóta átesett az ivartalanításon, de az embereket imádja, szinte kenyérre lehet kenni.A másik gyengéje a rongyszőnyeg, ezekből legalább 5-öt elfogyasztott azóta.
Megható ragaszkodását bizonyítja, egy alkalommal a szél kivágta a kaput, hosszabb ideje lehetett úgy és Nudli esze ágába sem volt elszökni, védte a házat a nyitott kapuval...

Nagyon köszönjük áldozatos munkájukat!!!
kekecova@gmail.com
További képek:
49  |  2011. augusztus 22., hétfő
Az elmúlt hónapban örökbe fogadtunk maguktól egy zsemle színű, porcelánkopó keverék kutyát.Tádé lett a neve és nagyon jól érzi nálunk magát.
Nagyon játékos, tele van energiával és egy kicsit szeleburdi. :) Nagyon szeretjük Tádét.Megtanítottam ülni, pacsizni, feküdni és odahívni magamhoz.El sem tudom képzelni, hogy, hogy lehetett őt otthagyni a menhelyen.
Tudom nap mint nap történnek a menhelyen rossz és jó dolgok.

További sikeres munkát kívánok!
mocsonoky.zselyke@citromail.hu
47  |  2011. július 22., péntek
Két hete hoztuk el önöktől az 5341 számon nyilvántartott tacskó keverék
kan kutyust.
Az egész család kedvence lett. Nem győzzük a simogatást dögönyözést de ő
nem fárad, nagyon szereti. Hamar beilleszkedett szelíd és barátságos az
első héten még ugatni sem hallottuk. A sétálások alatt persze
megbátorodott és főleg a kan kutyákat megugatja. Elengedni még nem
mertük de 6 méteres pórázon sétáltatjuk.
Az előző kutyánk 13 évesen ment el és ez a kiskutyus pontosan úgy néz ki
és a tulajdonságai is hasonlóak.
Köszönjük hogy megkaphattuk ezt a kutyust, aki nálunk a MOCSI nevet kapta.
További sok sikert kívánunk a munkájukhoz!

Dunaújvárosból egy kicsit messze van, de megérte elmenni ezért az aranyos kutyusért.
Tisztelettel: Wessely László és családja
wessely@hdsnet.hu
További képek:
48  |  2011. július 22., péntek
Köszönjük, hogy gondoskodtatok rólunk addig is, míg új gazdijainkat meg nem
találtuk. Nagyon jól érezzük magunkat, hatalmas a kert, imádunk vigyázni a gazdikra,
meg sétálni a Dunaparton minden reggel és este is. Kezdünk kigömbölyödni, a kedvünk
is nagyon jó. Sok a dolgunk: kísérgetjük a gazdikat mindenhova, hízelgünk nekik,
megadóan tűrjük a fülvakargatást, simit.

Szeretettel gondol rátok: Linda és Buksi
cserepka@tvn.hu

További képek:
46  |  2011. július 21., csütörtök
Július 16-án volt pont 1 éve, hogy Pamacs hozzánk került az alapítványtól!
Ez alkalomból írok ismét, s nagyon jó híreket erről a drága kis kutyusról: Pamacs kiegyensúlyozott, rendkívül nyugodt továbbra is, olyan szerető alázattal van irántunk, hogy azt szavakba önteni nehéz lenne.
Ezúton szeretnénk megköszönni újra és újra a menedékhely minden dolgozójának áldozatos munkáját, azt, amit ezekért a kis jószágokért tesznek!

„Ő a másik szem, mely átlát a felhőkön, a másik fül, mely a szél zúgásán is túl hall. Egy kis rész belőlem, amely a tengerig elér. Ahogy a lábamnál pihen, amint a legkisebb mosolyomra farkcsóválással válaszol, s a fájdalmas pillantás, ha nélküle indulok el, ezerszer elmondta már, hogy egyedül értem él. Talán bele is betegszik az aggodalomba, amikor nincs velem, hogy gondoskodjon rólam. Amikor rossz vagyok, könnyen megbocsát. Amikor mérges vagyok, addig mókázik, míg meg nem nevettet. Ha boldog vagyok, örül ő is. Ha bolond vagyok, nem neheztel érte. Amikor elégedett vagyok, ő is büszke magára. Nélküle nem lennék önmagam. Vele erőm teljében vagyok. Ő maga a hűség. Általa tanultam meg, mi az odaadás. Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet. Megtanított figyelni olyan dolgokra, amelyeket korábban észre se vettem. Amikor térdemre teszi a fejét, elmúlnak az emberi fájdalmaim. Ha mellettem van, megvéd a sötétségtől és a világ más ismeretlen dolgaitól. Megígérte, hogy várni fog rám... akármeddig... akárhol - ha szükségem lesz rá. És én tudom, hogy szükségem lesz - ahogy mindig is volt. Ő az én kutyám.” Gene Hill

Szeretettel: T. Gabriella Bicskéről gabteg@mailbox.hu

További képek:
(1-30) (31-60) (61-90) (91-120) (121-150) (151-180) (181-210) (211-240) (241-270)