Kezdőlap Gazdira váró kutyák Macskák Elveszett kutyák Talált kutyák Lakossági hirdetések Sikertörténetek Írásaink Elérhetőségeink
ADOMÁNY!!
A hét kutyája



Alíz kb 7 éves, oltott, chippelt, ivartalanított, német juhász keverék, aki több, mint egy éve került egy pécsi állatvédő gondozásába, ahonnan átvettük - sajnos már 2 éve...
Utcán talált rá egy állatbarát, amikor a kutyust vemhesen rugdosták. ...
   >>
Hírlevél feliratkozás
Név:
E-mail:
Fontos információk


Zöld Menedék
Állatvédő Alapítvány

Levélcím: 2600 Vác Piac u. 1.
E-mail: zoldm@zoldmenedek.hu
Menhely: Vác, Külső-Rádi út
Nyitva tartás: hétköznap: 8-16 óra között, szombaton: 8-12 óra között.

Telefon: 27-313-284,
vagy 06-20-424-53-67

Számlaszám: 10200919-32871834
IBAN - nemzetközi számlaszám:
HU66 1020 0919 3287 1834 0000 0000
Swift kód: OKHB HUHB

Adószám: 18661026-2-13



Elérhető dokumentumok


Az alapítvány oldaláról letölthető dokumentumok:
Közhasznúsági jelentések évente:

2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016




Támogatóink:


Eddigi látogatók száma:
826909
Sikertörténeteink
Folyamatosan frissítjük az oldalunkat, kérjük küldjék el e-mailcímünkre sikeres örökbefogadásaik képes-szöveges beszámolóikat!

Nagyon örülünk a sikeres örökbefogadásoknak!
Keresett kifejezés:
(1-30) (31-60) (61-90) (91-120) (121-150) (151-180) (181-210) (211-240) (241-270)
54  |  2011. december 28., szerda
Kedves volt sorstársaim és gondozóim!

Eljött a Karácsony és sokat gondolok rátok. Júliusban kerültem az új gazdáimhoz akiket nagyon megszerettem és ők is nagyon szeretnek. Nagy a család és így nagy a jövés menés is A családhoz tartozik még 3 francia buldog kislány is akikkel nagyon jól kijövök ha eljönnek. Sokat játszunk és kergetőzünk.
Kívánom nektek is hogy minél előbb találjatok új gazdira és új otthonra. Köszönöm a gondozók lelkiismeretes munkáját és a törődést.
Boldog Karácsonyt és Boldog Újévet kívánok mindenkinek Mocsi és gazdái a Wessely család.

WL
55  |  2011. december 28., szerda
Kedves Zöld Menedék!

Ez úton szeretnénk Önöknek kellemes Karácsonyt, az új évben sok örömöt, sikert, jó egészséget, és a kutyáknak-cicáknak szerető gazdikat kívánni

Tara (másfél éve, mióta nálunk van, Rozi lett a hívóneve)és gazdái
52  |  2011. december 6., kedd
2011 márciusában kerültem az új helyemre akkor még Fickó voltam, mostanra Moszat-á léptem elő. Nagyon szeretem az új gazdáimat, a kezdeti nehézségeken és a zárkózottságomon(nálatok nőttem fel)már egy jó ideje túl vagyunk. A gyerekekkel még nem vagyok valami jóban(úgy látom ez kicsit aggasztja őket, de majd megoldjuk ezt is) Sikerült jól megviccelni őket, hogy nincs is nagy mozgásigényem, miközben óriási mozgásigényem van, de hál istennek ezt a napi hosszú sétáknak és a nagy kertnek köszönhetően ki tudom élni. Nagyon jól alkalmazkodom mindenhez (kiéve gyerekek, ők olyan picik :) ) kivéve ha a gazdáim 10m-es távolságnál messzebb mennek Tőlem, sokat jövünk megyünk mindenhova elkísérem őket, voltunk a Balatonon, sokat járunk mohácson a Dunára, szóval szeretek velük lenni, el kell árulnom szeretem őket nagyon és ők is engem, azt hiszem néha kicsit még el is kényeztetnek...

Nagyon köszönöm a kedvességetek, és sok kitartást és erőt kívánok a többi pajtásom új gazdihoz való hozzásegítésében.

Békés Boldog Ünnepeket és sok új gazdit kívánok nektek.
Moszat
kata.molnar2@citromail.hu
További képek:
51  |  2011. szeptember 9., péntek
Kedves Telepiek.

Szerencsésen megérkeztem Budapestre,új otthonomba.Hárman vagyunk,ketten kicsik....meg egy nagy.Jól vagyok,jól érzem magam,szóltam a gazdinak fotózzon le,ezeket most elküldöm nektek.Szeretném megköszönni azt,hogy élhettem,hogy befogadtatok és mindig nagyon szerettetek engem.Sok éjszakán fogok még biztosan állmodni veletek.Isten álldja meg önzetlen munkátokat.


Soha el nem múló szeretettel: "Váci"Manfréd
További képek:
50  |  2011. augusztus 23., kedd
Tavaly júniusban hoztuk el Önöktől azóta Nudli néven szeretett kiskutyánkat, aki akkor 5 hónapos volt.A neten néztük ki és elutaztunk érte.

Első perctől szobatiszta, rendkívül intelligens, gyorsan tanuló eb. Már az egész környék csodájára jár, mennyi mutatványt tud.Fejével biccent, merre akar menni, illetve egy cica formájú szélcsengőt szólaltat meg, ha ki akar menni, vagy ideje a sétának.kommunikálni lehet vele, hihetetlen, hogy mindent meg akar érteni és néz azzal a hatalmas okos szemével...Hatalmas kertet, bent puha fészket tudhat magáénak, cserében szorgalmasan ugat, néha már túlzásba is viszi a házőrzést.

Macskákat, más kan kutyákat nem szereti, pedig azóta átesett az ivartalanításon, de az embereket imádja, szinte kenyérre lehet kenni.A másik gyengéje a rongyszőnyeg, ezekből legalább 5-öt elfogyasztott azóta.
Megható ragaszkodását bizonyítja, egy alkalommal a szél kivágta a kaput, hosszabb ideje lehetett úgy és Nudli esze ágába sem volt elszökni, védte a házat a nyitott kapuval...

Nagyon köszönjük áldozatos munkájukat!!!
kekecova@gmail.com
További képek:
49  |  2011. augusztus 22., hétfő
Az elmúlt hónapban örökbe fogadtunk maguktól egy zsemle színű, porcelánkopó keverék kutyát.Tádé lett a neve és nagyon jól érzi nálunk magát.
Nagyon játékos, tele van energiával és egy kicsit szeleburdi. :) Nagyon szeretjük Tádét.Megtanítottam ülni, pacsizni, feküdni és odahívni magamhoz.El sem tudom képzelni, hogy, hogy lehetett őt otthagyni a menhelyen.
Tudom nap mint nap történnek a menhelyen rossz és jó dolgok.

További sikeres munkát kívánok!
mocsonoky.zselyke@citromail.hu
47  |  2011. július 22., péntek
Két hete hoztuk el önöktől az 5341 számon nyilvántartott tacskó keverék
kan kutyust.
Az egész család kedvence lett. Nem győzzük a simogatást dögönyözést de ő
nem fárad, nagyon szereti. Hamar beilleszkedett szelíd és barátságos az
első héten még ugatni sem hallottuk. A sétálások alatt persze
megbátorodott és főleg a kan kutyákat megugatja. Elengedni még nem
mertük de 6 méteres pórázon sétáltatjuk.
Az előző kutyánk 13 évesen ment el és ez a kiskutyus pontosan úgy néz ki
és a tulajdonságai is hasonlóak.
Köszönjük hogy megkaphattuk ezt a kutyust, aki nálunk a MOCSI nevet kapta.
További sok sikert kívánunk a munkájukhoz!

Dunaújvárosból egy kicsit messze van, de megérte elmenni ezért az aranyos kutyusért.
Tisztelettel: Wessely László és családja
wessely@hdsnet.hu
További képek:
48  |  2011. július 22., péntek
Köszönjük, hogy gondoskodtatok rólunk addig is, míg új gazdijainkat meg nem
találtuk. Nagyon jól érezzük magunkat, hatalmas a kert, imádunk vigyázni a gazdikra,
meg sétálni a Dunaparton minden reggel és este is. Kezdünk kigömbölyödni, a kedvünk
is nagyon jó. Sok a dolgunk: kísérgetjük a gazdikat mindenhova, hízelgünk nekik,
megadóan tűrjük a fülvakargatást, simit.

Szeretettel gondol rátok: Linda és Buksi
cserepka@tvn.hu

További képek:
46  |  2011. július 21., csütörtök
Július 16-án volt pont 1 éve, hogy Pamacs hozzánk került az alapítványtól!
Ez alkalomból írok ismét, s nagyon jó híreket erről a drága kis kutyusról: Pamacs kiegyensúlyozott, rendkívül nyugodt továbbra is, olyan szerető alázattal van irántunk, hogy azt szavakba önteni nehéz lenne.
Ezúton szeretnénk megköszönni újra és újra a menedékhely minden dolgozójának áldozatos munkáját, azt, amit ezekért a kis jószágokért tesznek!

„Ő a másik szem, mely átlát a felhőkön, a másik fül, mely a szél zúgásán is túl hall. Egy kis rész belőlem, amely a tengerig elér. Ahogy a lábamnál pihen, amint a legkisebb mosolyomra farkcsóválással válaszol, s a fájdalmas pillantás, ha nélküle indulok el, ezerszer elmondta már, hogy egyedül értem él. Talán bele is betegszik az aggodalomba, amikor nincs velem, hogy gondoskodjon rólam. Amikor rossz vagyok, könnyen megbocsát. Amikor mérges vagyok, addig mókázik, míg meg nem nevettet. Ha boldog vagyok, örül ő is. Ha bolond vagyok, nem neheztel érte. Amikor elégedett vagyok, ő is büszke magára. Nélküle nem lennék önmagam. Vele erőm teljében vagyok. Ő maga a hűség. Általa tanultam meg, mi az odaadás. Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet. Megtanított figyelni olyan dolgokra, amelyeket korábban észre se vettem. Amikor térdemre teszi a fejét, elmúlnak az emberi fájdalmaim. Ha mellettem van, megvéd a sötétségtől és a világ más ismeretlen dolgaitól. Megígérte, hogy várni fog rám... akármeddig... akárhol - ha szükségem lesz rá. És én tudom, hogy szükségem lesz - ahogy mindig is volt. Ő az én kutyám.” Gene Hill

Szeretettel: T. Gabriella Bicskéről gabteg@mailbox.hu

További képek:
45  |  2011. június 28., kedd
Kedves Zöld Menedék, Nénik Bácsik!

Nagyon jó dolog történt velem, olyan, mint a mesékben szokott lenni( amikor az anyátlan-apátlan árváért eljön a királyfi fehér lovon)...............!
Ma eljött egy Nadrágos Ember (olyan, akiről tegnap írtam a levelemben), fehér nadrágban, fehér pólóban.
Kezébe vett (alig látszottam ki belőle) és mosolyogva azt mondta: elviszlek magammal. Nálam fogsz lakni, egy kertes házban. A füves helyről a cicabarátodat is elviszem, ő egy beteg kislányhoz kerül.
Volt öröm! A Szoknyás Ember összeszedte a stafírungomat, és mindent odaadott, hogy otthonosan érezzem majd magamat az új helyen is: a játékegérkét, amivel olyan jókat játszottam, mint a nagy cicák, a takarómat, a kismacska tejemet, amit hol fecskendőből ittam, hol lefetyeltem egy befőttes üveg tetejéből, és az összes tejport amit még nem csinált meg.

Amikor betettek egy dobozba, hívogattam Őt, jött is velem egészen az autóig, amivel jöttek értem. És közben a lelkére kötött a Nadrágosnak sok mindent, hogy jól érezzem magam majd Nála is. Az pedig csak mosolygott, mosolygott:
Gyere Kiscica-mondta- jó barátok leszünk, és akkor is szeretni foglak, ha SOKKAL NAGYOBB LESZEL, mint egy Rotring-ceuza..........
ÉS ÉN TUDOM, HOGY ÚGY IS LESZ ...............

44  |  2011. június 21., kedd
Lassan két hete fogadtuk örökbe Önöktől a mára már Mazsola névre hallgató, akkor kb. 4-5 hónapos, kedves és nagyon félénk tricolor szuka kutyát, akit május végén testvérével együtt fogtak be.
Hálásan köszönjük, hogy vigyáztak erre a csöppségre, hogy a lázas betegségekor gondosan ápolták, hogy Önöknek hála nem pusztult el, és így örökbe fogadhattuk.
Az első két-három nap nagyon félénken telt, ahova letettük, ott elfeküdt, elaludt, nem mert a lakásban sehova se menni, sétáknál pedig éppen ellenkezőleg (ugrál, szaladgál, kölyökhöz méltóan rosszalkodik), mintha két külön kutya lett volna. De szép lassan felbátorodott, most már az egyetlen hely, ahova még nem mer bemenni - nagyon jó érzékkel -, a konyha :) Nagyon okos, és hálás, az első nap megtanulta a nevét, a második-harmadik nap óta hallgat is rá, behívásnál első szóra szalad hozzánk. Arról nem is beszélve, hogy szobatiszta, így a többi gazdi borzasztóan irigykedik ránk, hisz általában 6-8 hónapba is beletelik, mire egy kutya 80%-os biztonsággal szobatisztává válik, Mazsinak pedig az első naptól kezdve természetes, kérni se kellett.
Sikerült 1,5 kg-ot magára szednie, így a kezdeti lesoványodott alkatát elfeledve, gyönyörű, egészséges, formás kölyökként szaladgál, bőre is rendbe jött, a korpának már nyoma sincs.
Sőt, már azt is megmutatta, hogy ennek a kis szende, szelíd, félénk csöppségnek, aki idegen helyen a falra tapadva lassú, remegő léptekkel hajlandó csak közlekedni, hangja is van, nem is akármilyen. Eleinte csak álmában ugatott és keservesen nyüszített - biztos a régi rossz emlékek :( -, de mára már néhány kutyát és gyanús embereket is megmorog, megugat. Sőt, tegnap végre nemcsak a lábunk között kuporogva tűrte a többi kutya játékra hívási próbálkozásait, hanem ő provokálta ki.
Az első kombinált oltásra pénteken megyünk, majd két hét múlva ezt megismételjük, és az után sor fog kerülni az ivartalanításra, addig is küldünk pár friss képet Mazsiról a futtatóban, aztán majd a későbbiekben megmutatjuk, milyen szépen fejlődik és növöget, ha rajtunk múlik boldogan és egészségesen :)
További sok sikert Önöknek a működésben, kevesebb kóbor kutyát és több befogadó gazdit kívánunk!

Üdvözlettel: Gabi és Zoli
(Nem láttuk a testvérét most a honlapjukon, reméljük őt is örökbe fogadták, nagyon sajnáltuk, hogy lakásban lakunk és őt nem hozhattuk magunkkal, fantasztikus kutyának tűnt, mint a többiek a menhelyen).
További képek:
43  |  2011. május 30., hétfő
Két és fél hónapja hoztunk el Önöktől egy két kilós, pihe-puha,
megszeppent kis szőrgombócot. Az apró fekete kiskutyus, Samu a
hátizsákomban vonatozott velem haza új otthonába, Szlovákiába.
Szállító eszközét azonban egy-kettő kinőtte, így kénytelen pórázon
közlekedni, ami elég jól megy neki, ha nem találkozunk séta közben
gyerekekkel - akkor ugyanis nem lehet őt onnan elhúzni...
Samu nemrégiben túlesett a sérvműtéten, kezelték bélfertőzésre is,
mára azonban teljesen egészséges, boldog életet él. Áldozatai közt
szerepel néhány papucs, zokni, takaró és plüss állat, hiszen imád
rágni. Szereti még a nagy sétákat, a teniszlabdákat és a végtelen
falatozásokat. Ő lett a család kedvence. Kíváncsian várjuk, növésben
mikor áll meg, és mire is fog hasonlítani, egyelőre úgy tűnik,
labrador keverék :)
Végezetül pedig szeretném megköszönni áldozatos munkájukat és azt,
hogy elhozhattam Önöktől Samut. Több menhelyen is megfordultam már,
ott azonban az örökbefogadás lehetetlennek bizonyult a külföldi lakcím
miatt. Szeretnék mindenkit arra bíztatni, hogy aki nem akar kutyát
tenyészteni, s csupán házi kedvencre vágyik, az látogasson el a váci
menhelyre, nem fog csalódni. Ezek a kis kidobott jószágok a
leghálásabb, legokosabb kutyusok!

litomericky.anita@gmail.com
További képek:
42  |  2011. május 26., csütörtök
Szeretnénk visszajelzést küldeni a tőletek hozott, egykor 4946 számon nyílvántartott kutyusról. Nálunk a Zizi nevet nyerte el. 3 hete túlesett az ivartalanításon is, már teljesen gyógyultan folytatja a garázdálkodást.

A képeken a bal oldalon látható csíkos ebről van szó, legjobb barátja a jobb oldali (szintén menhelyszökevény) Teca nevű Mudi. Játszóterük a tanyánk udvara, nincsenek bezárva. Eddig minden rendben van vele, macskákkal is remekül kijön, a kutyasuliban ő a terápiás kutya annyira nyugodt és barátságos.

Reméljük egészséges és boldog élete lesz, rajtunk talán nem fog múlni!
Üdvözlettel: Valter Róbert
Robert.Valter@itron.com

41  |  2011. április 18., hétfő
Az év elején hoztunk el egy kiskutyát Önöktől, január végén már írtam is róla egy kis beszámolót, kint is van a Sikertörténtek között.
Azóta Liza sokat nőtt, okosodott. Hétvégénként a Népszigeti kutyaiskolába jár, kutyaoviba, már nagycsoportos.
Rettenetesen szeret ott a többi kutyával játszani, minden alkalommal végkimerülésig hancúrozza, birkózza magát.
Nagyon kedves, hozzáértő kiképzők vannak ott, minden kutyásnak csak ajánlani tudom. A kiskutyák az oviban elsősorban játszanak, szocializálódnak a többi kutyához, de azért persze gyakorlatok is vannak, illetve nagyon sokat segítenek a gazdiknak szakértő tanácsokkal.

A harmadik képen Liza 11.01-én,amin – remélem – jól látható, hogy milyen önbizalommal teli és boldog kutyus lett belőle.
És az aktuális jó hír: a múlt hét végén sikeresen letette első szintű engedelmességi vizsgáját is, szóval mostmár papírja is van róla, hogy ügyes és okos kutyusJ

Üdvözlettel:
Száraz Miklós

További képek:
40  |  2011. március 27., vasárnap
2010.12.16-án jöttem el Tőletek, akkor még Ziziként, most már Lili vagyok, küldök pár fotót magamról, mert megjavították a fülem, bibííííí!
A beilleszkedésemről majd később írok, sok boldogságot kívánok Nektek, és a többi kutyusnak.
Üdv:Lili

Radics Diána
Diana.Radics@posta.hu

További képek:
39  |  2011. március 1., kedd
Két hete került hozzánk "Lütyő" , gondoltam írok róla pár sort hátha érdekel beneteket.

Lütyő nálunk a Bella nevet kapta, most már hallgat is rá. Berci kutyánk rögtön befogadta 3 napig folyton kísérgette. Sokat játszanak együtt és a gyerekekkel is. Sajna a tápot nem szívesen eszi inkább a házikosztot igényli. Varratait állatorvos szedte ki és megkapta a kombinált oltást is.
Nagyon vidám kutyus. A kaput még bátortalanul nyitjuk , volt hogy kiment de hála az égnek nem tartottak a sétái sokáig , hívásra visszatalált.

Sziasztok Dülkné Zsuzsi
dulk@ktvzirc.hu

További képek:
38  |  2011. február 24., csütörtök
Eni a „mini dalmata” balesetes kutyusként került hozzátok, elütötte egy autó, a bordái valamint az állkapcsa sérült meg, ennek mára már szinte nyoma sincsen. 5 éve él velünk, tündéi kis bújós, simogatni való kutyus. Egyedül nagyon unatkozott, így társat is kapott Tigi személyében, aki testvéreivel együtt kölyökként került be a menhelyre. Mostanra komoly felnőtt, házőrző kutya, akit sikerült Enivel együtt elkénytetnünk.

Remélem a képek alapján mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy Nálatok keressenek maguknak szeretnivaló házi kedvencet!
Köszönjük Nektek ezt a két imádnivaló rosszaságot!

Peti és Eszti
jonas.eszter@dunaweb.hu

További képek:
37  |  2011. február 16., szerda
Nem tudom, hogy megy ez, emlékeztek-e még a Nellykére, olyan sok kutya megfordul nálatok, de gondoltam küldök róla néhány képet.

Jól van, nagyon engedelmes(teljesen magától), kijön a macskámmal, nagyon bújós. Imád rohangálni bárhol, viszont más kutyákkal nem nagyon barátkozik. Imád utazni kocsival vagy busszal, mind1 neki.nem nagyon ugatós, viszont az ajtókilincseket előszeretettel nyitogatja.
De el nem szökne semmi pénzért, még csak le robbantani se lehet a nyakamról:) Póráznékül jön ahol csak lehetséges. Hízott kicsit mióta itt van, kétszer volt bélfertőzése, mert sokmindent össze eszik az utcán, de kapott szájkosarat, és nevelés alatt áll:)

üdv: Réka
jolinar01@freemail.hu
További képek:
36  |  2011. január 20., csütörtök
Nekünk december elején elpusztult az öreg (15 éves) kutyánk. Régóta nagyon beteg volt, és már nem lehetett mit tenni: olyan szenvedései voltak, hogy muszáj volt elaltatni. Nagy bánat volt az egész családnak, majd pár hét után elkezdtünk új kutyus után nézni. Az fix elhatározás volt, hogy menhelyről hozunk ki kutyát, hogy legalább egynek tudjuk jobbá tenni a sorsát a sok rossz sorsú kutya közül. Lányom hosszas keresés után a Neten a váci kutyamenhelyen lévő egyik kutyusba szeretett bele.
3 hete hoztuk el Önöktől ezt a kb. 3 hónapos kiskutyát. Akkor 2 testvérével együtt várták gazdájukat, ha jól emlékszem, valamikor decemberben otthagyták a menhely előtt őket.

A kutyus a Liza nevet kapta, hihetetlenül kedves, okos és barátságos. Bár kertes házban lakunk, Liza bent lakik a lakásban, első pillanattól kezdve igyekszik szobatisztának lenni, éjszaka alszik – szóval nagyon jó kiskutya.

Azért küldöm ezt a levelet, mert biztosan örülnek, ha hírt kapnak arról, hova kerültek, hogy vannak a kutyák, akiknek sikerült gazdát találniuk.

El szeretném mondani, hogy a menhely munkatársai nagyon kedvesek voltak velünk, és ami sokkal fontosabb: lehetett látni, hogy nagy szeretettel igyekeznek az ott levő kutyusokkal is törődni, és nem kenyérkeresetnek, hanem hivatásnak tartják, amit csinálnak. (persze gondolom, kenyérkeresetnek ez nem is valami fényes L). A kutyust oltási könyvvel, beültetett chippel, és egy kis ajándékkal együtt kaptuk meg: LE A KALAPPAL!!!
Kolleganője kicsit szabadkozva mondta, hogy az oltás, chip költségét ki kell fizetni. Ahogy írtam, nekünk ez előtt is volt kutyánk, tisztában vagyok az állatorvosi költségekkel, szóval azt kell mondjam, hogy ez igazán minimális díj, csodálom, hogy a költségeiket fedezi.

Nagyon köszönjük áldozatos munkájukat, amivel segítenek a rossz sorsú kutyákon, és aminek köszönhetően mi egy ilyen remek kiskutya boldog gazdái lehetünk!

Tisztelettel: Száraz Miklós
Remélem, a testvéreinek is sikerült gazdát talán!
További képek:
35  |  2011. január 14., péntek
Sziasztok!
Tavaly, egy borongós februári napon egy lavórban próbáltam aludni Nálatok, de egyszer csak valami nagy ricsaj tört ki. Jött egy szőrös ember.
Betettetek minket egy autóba, elmentünk dokihoz, ahol levágták a körmömet... majd elvonatoztunk valahová.
Eleinte féltem, idegen volt minden, a hangok, a szagok, a fények. Új nevet is kaptam, a régi nevem Berci volt, ma már akkor kell visszamennem, ha azt kiabálják, hogy Norton! A teljes nevem Norton Commander Bertalan.
Lassan hozzászoktam, megértettem, hogy ez lesz az új nevem, otthonom és családom,megértettem a szabályokat is, és a gazdiék is megértették a szabályokat.
Voltunk kutyaiskolában, sokat tanultam a gazdijaimról és a nagyobb kutyákról.
Ma már ágyban alszom a gazdiékkal, a Tabánban és a budai várban sétálok, kergetőzöm (előszeretettel vizslákkal), este pedig együtt nézzük a tévét vacsora után.
Jól érzem magam, egészséges vagyok, nagyon-nagyon szeretnek és én is szeretem őket.

Küldök néhány képet is.

Nagyon szépen köszönjük, hogy abban a 8 hónapban amíg Nálatok voltam jól bántatok velem és vigyáztatok rám!

Szeretettel,Norton
kingaolh@googlemail.com
További képek:
34  |  2011. január 6., csütörtök
Sziasztok:)) Vanda kutyus megkapta az oltásait persze van még:) Kicsit még mindig köhög mióta elhoztuk orvosnál voltunk mondták hogy légcsőhurut lándzsás útifüvet kapott és azt szedi... másik kutyussal nagyjából megvannak néha van 1kis nézeteltérésük de azért megoldják:)

Sokan mondják hogy staffordshire terrier:) ivartalanítást már beszéltük az orvossal:) azért boldog vagyok hogy van Ő is:) csak olyan mozgásigénye van... és félős is... de nem tudom mért sem az emberekkel sem az állatokkal szemben nem túl bátor inkább elfut előlük:( kutyasuliba is visszük majd később hogy szokja:) majd ha nagyobb lesz írok még:) sziasztok:)

dona05@freemail.hu

33  |  2011. január 2., vasárnap
Ezekkel a képekkel kívánunk Zsuzsival együtt Boldog Uj Évet,és erőt a jövő évre Önöknek.Zsuzsi megnőtt,most kb 7 hónapos,nagyon okos kutya,és nagyon szeretik egymast a berni pásztorral.A nagy hidegre való tekintettel egy pár éjszaka bent alszik,egyébként kerti kutyus lett.

Most is csudaszép a pofija,sok örömünk van benne,főleg a másik kutyánknak más azóta az élete.A kertünkről ne beszéljünk,mert az szinte megsemmisült,tavasszal valahogy rendbehozzuk,tudniillik Zsuzsi ásó kutya....;)

Nagyon jol választottunk,hála Önöknek Zsuzsiért!!!
Üdv.és B.U.É.K!!:
Selmeczi család
s.biro.agi@gmail.com
További képek:
31  |  2010. december 27., hétfő
Novemberben már nem tudtunk tovább várni, úgy éreztük gyerekeink elég nagyok már (másfél és három évesen...:)), hogy kutyával bővítsük családunkat. Interneten böngésztem a menhelyek lakói között, amikor megláttam egy tünemény kis zsemle színű szőrgombócot, a kilenc hónapos (később kapott nevén) Rézit. Barátainkkal a napokban beszélgettünk arról, hogy - bár a "para" jelenségekben nem hiszek - mégis csak átjöhet valamilyen pozitív energia a fotókon keresztül, hiszen egyértelműen csak és kizárólag őt választottam, és személyes találkozásunk csak megerősített döntésemben.
Már a haza úton kiderült, nem lesz semmi gond: kedves barátunk ölében nyugodtan ült, érdeklődve nézegetett ki az ablakon. A pórázzal sem volt gondja, bár cikk-cakkos közlekedéséből ítélve nem sokszor használta korábban...:) Az emberekkel kezdettől fogva nagyon kedves, kicsit alázatos (ez már sokat javult), a kutyáktól azonban nagyon félt. Az ötödik kerületi kutya-kommuna azonnal szívébe zárta, és a kedvesség hamar meghozta gyümölcsét: ma már bátran hancúrozik bármely termetű kutyával! Nem kellett több, mint egy hét és szobatisztává vált, és minden mást is ugyanilyen sebességgel tanul (ezt pedig nem győzöm jutalomfalatokkal honorálni). Nagyon igyekszik a kedvünkbe járni, az első "hangosabb" szóra megérti, hogy mit nem szabad, és nem is próbálkozik újra. A parkban póráz nélkül futkos, első hívásra odajön (nincs nála szófogadóbb kutya téren - irigykedik is a többi gazdi...). Ha kicsit jobbra fordul az idő, megyünk kutyasuliba is.
A gyerekekkel nagyon szeretik egymást. Lenyűgöz az ő viselkedésük is: se Léna, se Szása nem nyaggatja Rézit, de szívesen futkosnak körbe-körbe a lakásban. Szása (aki 3 éves) büszkén viszi pórázon az utcán, Rézi pedig szófogadóan megy mellette.
Szegény kutyus nagyon nehezen gyógyult ki a kennelköhögésből, de mára jól van, ünnepek után megkapja az oltásait, és legkésőbb tavasszal ivartalanítjuk is. Amikor az állatorvos röntgen felvétellel akart megbizonyosodni arról, hogy Rézinek nincs régebbi tüdőbetegsége, kiderült, hogy két légpuska golyó is van benne. Meglepő, hogy ennek ellenére ennyire nyugodt (semmilyen zaj nem ijeszti meg) és emberszerető.
Karácsonykor a teljes család megismerhette őt, és mindenkit lenyűgöz az értelmes kis buksija és kedves viselkedése!
Nagyon köszönöm a Zöld Menedéknek, hogy megmentették őt nekünk! Köszönöm azt az áldozatos és lelkiismeretes munkát, amit nap, mint nap ezekért a kutyákért tesznek! Teljes szívemből mondom, hogy nincs az a kutya, amelyik jobb választás lett volna Rézinél. És láthatóan ő is nagyon elégedett velünk! :)
Üdvözlettel, Nikoletti Petra és a család
nikoletti.petra@gmail.com
További képek:
32  |  2010. december 27., hétfő
2010 szeptember 14-én hoztuk el a Mary nevű németjuhász kutyát, hát elég rossz bőrben volt szegény, de mostanra így néz ki. Gyönyörűen kikerekedett, s rendesen őrzi a házat és ugat. Az előző gazdája azt mondta, hogy azért vitte vissza, mert nem ugatott. A lehető legaranyosabb kutya lett belőle, borzalmasan játékos, még mindig csattogtat a szájával, tényleg az első két hónapban nem ugatott, csak csattogott.
A Mary név helyett ő választotta magának a JENNY nevet, s erre nagyon hallgat, ez tetszett neki a legjobban. Boldog kutya lett belőle, remélem még sok kutyának lesz boldog élete.

Nagyon Boldog Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Újévet kívánunk Önnek és a Zöld Menedék Állatvédő Alapítvány minden dolgozójának.

Csaboda Ferencné
Dunakeszi
Ferencne.csaboda@elmu.hu


További képek:
30  |  2010. december 22., szerda
Közeleg a karácsony, s rengeteget jut eszünkbe a váci menhely, ahonnan idén júliusban Pamacsot elhoztuk.
Pamacs Bicskére került, s azóta teljes az életünk!

Azóta nagy-nagy szeretettel gondolunk az összes menhelyes dolgozóra! Példaértékű munkájukra, kitartó gondoskodásukra!

Ezúton szeretnénk Áldott ünnepeket kívánni mindenkinek és megköszönni áldozatos munkájukat!!!
Címem: Bicske 2060, Kisfaludy u. 21.

Szívünk minden szeretetével!
Téglás Gabriella
Tel: 0620-259-2747
gabteg@mailbox.hu
További képek:
29  |  2010. november 22., hétfő
Küldenék egy pár fényképet Héráról nagyon aranyos és egyre jobban beilleszkedik már nem fél se a háztól se az ajtóktól, a hasát azóta is szereti, a kutyaházat kb 1 hét után vette csak igénybe igaz a karámból ki kellet hozni a szín alá csak ott volt hajlandó feküdni mondjuk egyből átrendezte és az egész udvar tiszta szivacs volt. Napokig ezen nevettünk.

Kovács Tünde
kovacstundet@citromail.hu
További képek:
28  |  2010. november 18., csütörtök
Történt egy májusi nap, hogy elhatároztuk, hogy lesz egy kiskutyánk....kimentünk hozzátok és a sok-sok árva kutyus között kifehérlett egy 6 hónapos szépség....kikértük ismerkedni...de őt inkább a környezet érdekelte, mint mi:) http://gallery.site.hu/u/Vaci_Menhely/gazdisok/4506/ Ilyen volt:)
Hazafelé még elmentünk egy-két helyre, de a hófehér kutyust, a sötétbarna szempárt nem tudtuk feledni...minden kutyust már, akkor hozzá hasonlítottunk:) Egy nap alatt eldöntöttük...ő kell nekünk...kocsiba ültünk és már robogtunk is érte. Szerencsénkre a pórázt és a kocsit is nagyon jól bírta. Majd otthon... egyből otthon is érezte magát egy közös fürdés után:) Végül a kislány megkapta a Molly nevet, és birtokba vette a babzsákját, a játékait és persze a kajás táljait :) Majd elkezdődött az összeszokás és tanulás...és a Városligeti falkába szoktatás:) Pár hónap után be is fogadott minket a "Ligeti falka" és így szinte minden nap egy, egy és fél órás játékkal, futkosással és birkozással produkálhatja magát a ligetben a többi kutyussal.
Kedvence a pocsolya, a sárban hempergés....és így kiderült 3 kutyánk van igazából egy hófehér, egy szürke és egy fekete. :) Nagyon jól kijön más kutyákkal (kortól nemtől függetlenül), az emberekkel sincs semmi baja, és a gyerekekkel is szeret játszani. Imád rágni...pár óra alatt elpusztítja az óriási rágócsontokat. Imádja a nyakörvét, amit pont a napokban elhagyott, de szerencsére megtalálták nekünk és Molly amint meglátta és felismerte egyből ugrálva vissza szerette volna kapni a nyakára...nem hiába...kislány...szereti a divatos nyakláncokat:)
Idén nyáron túlestünk az ivartalanításon is, a gallért nagyon jól viselte...a végén már hiányzott is neki...és nehezen bírta, hogy akkor nem lehetett játszani a többi kutyussal.
Ő egy nagy energia bomba....kb. hat óra alatt lehet lefárasztani...nyáron nyaralt Balatonon kétszer...nézett tűzijátékot a parton (igaz az ellenkező irányba a vizhang miatt), kirándult a budai hegyekben...stb.
Egyszerűen mindenki szereti....még a szüleim is, akik néha már azért veszekednek velem, hogy miért nem nyaral náluk vidéken Molly többet.:)
Ja és az Öcsém meg szeret vele csajozni:)
Mi meg a párommal egyszerűen IMÁDJUK:)
Köszönjük, hogy megtaláltátok nekünk őt Dunakeszin.:)

Kúr Edina és Páva Dániel na és persze Molly:)
27  |  2010. október 29., péntek
Öreg kutyánk 15. évében elpusztult. Néhány hétig lehangoló csend és üresség honolt az udvaron.
Július végén hazahoztunk egy térdigérő kis fickót, Oszkárt.
Az interneten keresgélve "szerelem volt első látásra"

http://gallery.site.hu/d/14618349-1/P1350967.JPG

Saját házat kapott - sok szalmával. Bundáját rendbehoztuk, nagyon csinosan fest, mint ahogy az a képen is látszik. Nagyot nőtt! Játszópajtása Giza, a macska. Ragaszkodó és engedelmes kis örömgombóc. Szenvedélyesen kertészkedik, amit nem nagyon díjazunk, de alkalmazkodunk hozzá. Imád a gazdik társaságában lenni, imád sétálni. Mindenféle programot lehet vele csinálni, úgy száll autóba, mint egy nagy! Kutyaoviba járunk: a foglalkozás fele a csitításából áll, annyi mondanivalója van a többi kutyus számára. Belakta a házat, mindenre figyel, a látogatókat jelenti, a reklámújságokat "kiolvassa", ha hozzájut. Röviden: pezsgés van körülötte

Köszönjük az Önök áldozatos munkáját, amivel ezeket a kidobott, gazdátlan jószágokat gondozzák.

Kápolnás Edit és családja
Budapest.
kapolnasedit@gmail.com
További képek:
25  |  2010. október 18., hétfő
HÉTFŐN FOGADTUK ÖRÖKBE EZT A KIS LEGÉNYKÉT.TÜCSÖK LETT A NEVE
ÉS NAGYON ARANYOS, JÓ KUTYA.AZONNAL ELFOGADTA A KIS HELYÉT ÉS
NEM IS SÍRT ESTE.KÖNNYEN TANÍTHATÓ ÉS IGAZÁN SZERETETREMÉLTÓ.
A GYEREKEINKET IS IMÁDJA ÉS ŐK IS ŐT.

KÖSZÖNÖM ÖNÖKNEK HOGY MUNKÁJUKKAL TÁMOGATJÁK EZT A KIS MENHELYET
ÉS AMI A LEGFONTOSABB HOGY SZERETGETIK IS ŐKET MERT A MI TÜCSINK NAGYON
BÁTOR ÉS NEM FÉL AZ EMBEREKTŐL.MEGLÁTSZIK HOGY JÓL BÁNTAK VELE.
A MI ÁLLATORVOSUNK IS GRATULÁLT A JÓ VÁLASZTÁSHOZ.
JÖVŐ HÉTEN MEGKAPJA AZ UTOLSÓ OLTÁSÁT ÉS HA MEGERŐSÖDÖTT AKKOR
ELVISZEM A CERBEROS KUTYAISKOLÁBA HOGY TOVÁBBRA IS JÓ SZOCIALIZÁLT LEGYEN.

NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNJÜK ÉS HA ESEDÉKES AKKOR AZ ADÓNK EGY SZÁZALÉKÁT
ÖNÖKNEK UTALJUK MAJD.

HONFINÉ SZABÓ VIKTÓRIA ÉS HONFI TIBOR NA MEG TÜCSIKE
További képek:
26  |  2010. október 18., hétfő
Mikor kihoztuk Törpét ígértük, hogy írunk egy-két sort, ha már beilleszkedett új falkájába… jelentjük az egykori Törpe már Mopi néven fut, de a lelkesedése töretlen, a kedve kitűnő és a kezdeti marketing időszakon túllépve az is kiderült, hogy őkutyasága nem is olyan szende… J sőt fene egy rámenős kis hölgy!! J no de sebaj, végülis egy kis nyusig kutyáért mentünk hozzátok, persze végül biztos érzékkel elhoztunk egy kis energiabombát… de már kezdünk hozzá edződni! Unatkozni nem fogunk soha, az biztos! J

Az első időszak nem ment zökkenőmentesen, volt egy-két nap, amikor úgy nézett ki, hogy nem marad meg a blöki, nagyon beteg lett, de a doki bácsi és a sok törődés összerántotta és most már kicsattan az energiától! Már mehetünk utcára vele és még kutyaoviba is járunk, ahol közösen tanuljuk a kutya jómodort… J Beszéljenek magukért a képek, hogy milyen Mopi új élete…

zjakosa@deloittece.com
Jakosa Zsófia
További képek:
(1-30) (31-60) (61-90) (91-120) (121-150) (151-180) (181-210) (211-240) (241-270)